Lassan már húsz éve, hogy a sokak által várva-várt rendszerváltás megtörtént. Mindenki úgy gyarapszik, ahogy tud, úgy oldja meg anyagi problémáit, ahogy éppen sikerül. Ezalatt a közel húsz év alatt megszűntek az olcsó és majdnem mindenkinek rendelkezésre álló építőanyagok. Helyettük ma már mindenhol kaphatóak mindenféle korszerű anyagok. Ezek megvásárlásához és egyáltalán az építkezéshez pénz kell, méghozzá elég sok. Eddig még nem láttam olyan építkezést, amire azt mondták, hogy x összegbe fog kerülni, aztán legalább 1,2x lett a vége. A sok pénz pedig nem áll rendelkezésére mindenkinek.
Az építkezéshez, és egyáltalán a lakhatás megteremtéséhez a hiányzó pénzt kölcsön felvételével is elő lehet teremteni. Vagy ha valakinek van ingatlana, és valamire kell egy kis pénz, akkor nyugodtan vehet fel kölcsönt ingatlan biztosítékkal. Persze mindkét esetben tudnia kell ahhoz, hogy a kívánt összeghez hozzájusson a banknál hitelképesnek kell lennie. Valamint azzal is tisztában kell lennie, hogy a kölcsön kapott pénzt egyszer vissza is kell adni. Nem úgy mint az uzsorásoknak, hatalmas kamattal, hanem viszonylag tisztességes kamattal, és folyamatosan. Ha pedig elmarad valaki a törlesztéssel, akkor annak bizony következményei lehetnek, és lesznek is. Ezért nem mindegy kitől kapunk kölcsönt. Ha banktól, akkor ott bankjától függően de elég tüzetes és mélyreható vizsgálat után. Ha pénzügyi vállalkozástól, akkor könnyebben, de a feltételek szigorúbbak. Nemegyszer opciós szerződést is kötnek a kölcsön felvevőjével. Ez annyit jelent, hogyha az ügyfél nem fizet, akkor a kölcsönt nyújtó egy előre kialkudott vételárért – többnyire a kölcsön összegéért – az ingatlant megveszi. Ha jól sejtem, akkor ez most sem történt másként. Kért a család egy szabad-felhasználású kölcsönt – nem ellenőrzi a kölcsön nyújtója, hogy mire megy el a pénz, és egy idő után nem törlesztette. A felszólításokra fittyet hányt, mert ugye ott a kormány ígérete a lakásmentő csomagra. Ja csak az nem a pénzügyi vállalkozások – ebben érdekeltek a politikusok és családtagjaik - nyújtotta kölcsönre vonatkozik, hanem a bankhitelre. Szóval nem fizették a törlesztőket valamilyen oknál fogva, és a felszólításokkal sem foglalkoztak. A kölcsönt nyújtó pedig megelégelve mindezt élt az opciós vételi jogával és birtokba is vette a házat. A család dolgait pedig elszállíttatta.
Na itt hibát követett el a kölcsön nyújtó. Neki mindent leltárba kellett volna venne, és az ingóságokat díj ellenében őriztetni is kellett volna. Több mint egy hónapig. Ha a család jön a holmijáért, akkor ki kellett volna adnia azokat.
Mégis nem ez volt az ami megdöbbentett. A Tv csatorna, aki az ügyet felfújta, nem járta elégé körül a témát és csúszatott. Ezek a csúsztatások pedig a riport kapcsán kiderültek. Azt mondta az anyuka, amikor mentek a holmikért, hogy nem voltak sehol az aranyai és a plazma Tv-je. Ezek értékes dolgok. Ha pénzzé teszik ezeket, akkor talán a kölcsönt is tudták volna fizetni, és nem kerülnek ilyen helyzetbe. Csak azt nem értem, hogy most a politikusok azt mondják, hogy az ilyen és ehhez hasonló helyzetekért a bankok a felelősek. Nem mondom azt, hogy szeplőtlenek, mint ahogy a kölcsönt felvevő sem, aki a kapott pénzt aranyra és plazmára költi. Az igazi felelős azonban az oktatás, illetve annak hiánya. Sőt még csak ők sem, hanem az oktatást irányító oktatási minisztérium, akinek nem áll érdekében olyan tárgyak bevezetése, mint a háztartástan. Ez lenne hivatott megtanítani a gyerekeket az iskolában arra, amit a szüleiktől sem tanulnak meg. Vagyis azt, hogy abból gazdálkodjunk, amink van. A bevételek és kiadások ütemezése, mivel jár egy kölcsön felvétele, és mivel jár annak nemfizetése. Ezt kéne tanítani! Ez azonban nem érdeke a politikának, mert akkor az emberek esetleg elgondolkoznának is arról, hogy mikor mennyit költsenek, és hogyan takarékoskodjanak. Ez pedig nem a politikusok és a holdudvarukba tartozó vállalkozások érdekeit, anyagi gyarapodásukat szolgálja. Könnyebb mindent a bankokra hárítani. Az legalább megfogható közellenségkép lehet!
Utolsó kommentek